Célkeresztben - Bán László Ede & Csatári László: Cyberpunking

2017. január 3., kedd
Máris egyre többen jelentkeztek a Célkeresztbenre, ami számunkra óriási dolog, és nem lehetünk érte elég hálásak! A legkülönbözőbb stílusú alkotásokkal találkozhatunk a projekt keretein belül. Hihetetlen, milyen kreatívak az amatőr írók, némelyik történet egészen különleges, amihez foghatóval eddig még nem találkoztunk. Viszont még egyes könyvélményeimen is túltesz az az alkotás, ami a mai értékelésünk témáját képezi. Bevallom, soha nem vettem még a kezembe korábban cyberpunkot, magával a stílussal is csak érintőlegesen találkoztam. De Bán és Csatári László műve megkedveltette velem a műfajt. Célkeresztben a Cyberpunking.

A regény általam olvasott része két különálló szereplő, a zsoldos Drun Jol-Kes és hacker Sam történetét követi figyelemmel. Egyelőre nincs köztük semmilyen kapcsolat, bár az első fejezet végén tekintetük egy pillanatra összevillan, ami kifejezetten tetszett. Egyébként a sztori E/3-ban íródott, amivel manapság egyre ritkábban találkozni, de nekem mégis közel áll a szívemhez, szóval ez kellemes meglepetés volt. Az írói stílus pedig egyszerűen zseniális: a részletes leírások, az ízes párbeszédek és a könnyed karakterkidolgozás mind-mind Rejtő Jenő ponyvaregényeire emlékeztetnek, ami miatt könnyen magába szippantott a történet.

Persze ennek nemcsak az írói stílus az oka. A poszt-apokaliptikus, rothadó világ kidolgozása annyira hitelesre sikerült, ami nagyban segíti a hangulat megteremtését. Könnyű elveszni a részletekben, ami már csak azért is érdekes, mert a részletesség mégis elég teret hagy a fantáziának. A történetet olvasva szinte hallod a rozoga függőbusz nyikorgását, érzed a savas eső csöpögését a bőrödön, látod a három harmadra oszlott város fémes nyomorát. Minden könnyen értelmezhető, mégis tele van háttér-információval, ami valóságossá változtatja a történet világát.

Egyébként nem tudom, te hogy vagy vele, de én a magam részéről nem rajongok a gyakori, öncélú káromkodásért, ha irodalomról van szó - itt viszont k*rvára megállja a helyét! Az egész sztorit áthatja egy olyan laza gengszter-hangulat, ami egyszerűen kívánja a trágár kifejezések használatát. Teljesen megállta a helyét a történetben, legyen szó annak bármelyik szakaszáról.

Természetesen azért felfedezhetőek apróbb hibák, de inkább csak a mű szintaktikai részében és központozásában. Mindenképpen javaslom az alkotóknak, hogy keressenek meg vele egy megbízható bétát, aki segít karbantartani a történetet e tekintetben is. És folytassátok a Cyberpunkingot, egyedisége és világábrázolása miatt mindenképpen érdemes!

Mindent összegezve egy nagyszerű történetről van szó. Az egész hangulata annyira magával ragadó, hogy picit túl is teljesítettem az öt oldalas limitet, és két teljes fejezetet is elolvastam - a rögtönzött könyvborítóra az első fejezetet linkeltem rá, de az oldalmenüben megtalálhatod a többit is. Egyébként megmutattam a sztorit Solnak is, éppen vigyorogva olvassa a harmadik fejezetet. :D Szóval minden cyberpunk-rajongónak ajánlom figyelmébe; aki meg még nem az, hamarosan azzá válik. :)

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése