London, 1905. A város nagy változásokat él meg, és a Stephen testvérek e változások élén járnak. Vanessa, Virginia, Thoby és Adrian megválnak gyermekkori otthonuktól, és a zöldellő parkokkal tarkított, bohém hangulatú Bloomsbury negyedben bérelnek házat. Új otthonuk hamarosan fiatal értelmiségiekből és művészekből álló baráti társaság találkozóhelye lesz.
A társaság később híressé és sikeressé váló tagjai a történet kezdetén még pályájuk elején járnak. Vanessa Bell még egyetlen festményét sem tudta eladni. Húga, Virginia könyvkritikáját visszautasítja a The Times. Barátjuk, Lytton Strachey még semmit sem publikált. E. M. Forster ugyan befejezte első regényét, de a címmel nem sikerül dűlőre jutnia. Leonard Woolf köztisztviselő Ceylon szigetén, John Maynard Keynes pedig állást keres. E ragyogó elmék és tehetséges művészbarátaik elvetik a viktoriánus társadalom konvencióit, és a londoni bohémvilág zabolátlan szabadságát élvezik.
Ám hirtelen minden megváltozik, amikor Vanessa váratlanul beleszeret a baráti kör egyik tagjába.
***
A szeretet és a megbocsátás nem ugyanaz.
Erősnek kell lenned, ha olyan húgod van, mint Virginia Woolf. De még mennyire! Ez a történet egyszerre szól a testvéri szeretetről és arról, meddig tolerálható a túlzott ragaszkodás, mikortól válik terhessé és vállalhatatlanná egy torz személyiség függése. Végtelenül őszinte hangvételű a két testvér életének rajzolata, bár meggyőződésem, hogy itt-ott kicsit színezett rajta Priya Parmar, nem ásott le egészen mélyre a család ügyeibe, kényes dolgok maradtak homályba, de hiányuk annyira nem érezhető, sőt talán így még élvezhetőbb is a történet, hogy egyes nyomasztó részletek kimaradtak. Drámákban így sem szűkölködik, rengeteg érzelmet mozgat meg és mind ezzel együtt képes elvarázsolni, magával ragadni ez a történet.
Személy szerint imádok a századforduló Londonjában bolyongani, imádom a miliőt, ami ebből a könyvből is visszaköszönt rám az írónőnek köszönhetően, aki remek érzékkel tárja szemünk elé a történelem kicsiny, de meghatározó szeletjét.
Belepillanthatunk a művészvilág életébe, az irodalmi, művészeti szalonok nyüzsgő forgatagába, meghúzódva a súlyos függönyök takarásában, egy zsámolyon kuporogva. Szendvicsek, pezsgők, felolvasott kéziratok, eszmecserék, pletykák, afférok, tabukat feszegető kérdések, bizarr kapcsolatok átláthatatlan szövedéke, drámákkal, boldog pillanatokkal fűszerezve. Ilyen színes társaság biztos nincs még egy, mint a Boolmsbury csoport.
A Stephen testvérek tragédiája, Virginia árulása, Vanessa hűtlensége és mind az a veszteség, ami útjuk során éri őket vezet minket végig a végkifejletig. Virginia különleges személyisége lehet szimpatikus és válthat ki belőlünk ellenkező érzést is, a gyakorlatiasabb Vanessa karaktere is megoszthatja az olvasót, de közömbösek egyikük felé se tudunk maradni.
Virginia lángoló, vibráló személyisége mellett a könyv teret ad Vanessa Bell alakjának is, bepillanthatunk művészetébe és megismerhetjük félresikerült házasságának körülményeit is, nem hallgatva el a tényt, hogy a kisebbik Stephen lánynak mekkora szerepe volt benne. Mind ez az őrület határán, az első világháborút megelőző években, két lány nem mindennapi életének megörökítése.
Értékelés:
⭐⭐⭐⭐⭐
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése