A Felszáll a köd című regényben még nagyon tetszettek a költői képek, mostanra úgy éreztem, kissé megkoptak, nem az igaziak. Az írói stílus sem tetszik úgy, kissé elfáradt az írónő tolla. Mikor már a huszadik "megemelte a szemöldökét"-et olvastam elgondolkodtam rajta, hogy óvatosan meglegyintem a falat a kötettel.
Kissé vontatott a történetvezetés, zavarba ejtő az ugrálás az időben, a váltott módban történő mesélés megtöri a fókuszálást. Eliza és Nell története mellett Cassandráé unalmasnak tűnt és lassította az olvasás tempóját. Hitelesnek, bár kissé képeslapszerűnek éreztem az 1900-as évek ábrázolását. Kicsit olyan is volt, mintha tananyagot mondana fel az írónő, ezért unalmasnak éreztem a korabeli Londont, aminek főbb ismertető jegyei a köd, a Temzéből kivetett hullák és Hasfelmetsző Jack volt. Halkan jegyzem meg, hogy ezeknél a részeknél sokszor eszembe jutott Victor Hugo A nyomorultak című regényének Thénardier-családja. Ennek ellenére éppen ezeket a részeket szerettem jobban.
A tündérmesékkel sem voltam elégedett. Szépek voltak, de unalmasak. Összeollózott mesék, amiket már ismerhetünk Andersentől és a Grimm testvérektől. Azt gondolom, ha nem tud az író egyedit alkotni, kár beleerőltetni a regényébe ilyen extrákat.
Nekem maradt még a történetben olyan lehetőség, ami kihasználatlan maradt, és ha élt volna velük az írónő, izgalmasabbá válhatott volna a sztori. Nell származása nem okozott meglepetést, elég hamar összeraktam, hogy kik lehettek a szülei. Bár én egy picit több esélyt adtam volna nekik, egy kis csavarral izgalmasabbá téve. Több teret adtam volna Linus aberrációjának is, itt is maradt kihasználatlan lehetőség, amivel mélyíteni lehetett volna a tragédiát.
A karakterek izgalmasak, de némelyikük egészen picit halványnak tűnt nekem, leginkább a 2005-ös idővonal szereplői. Legirritálóbbnak Rose-t találtam, akire szívesen rázártam volna a szobája ajtaját és ott felejtettem volna örökre. Hálátlan, akaratos kis dög. Linusból keveset láthattunk, bár a fejében lévő zagyvaságokat jól ismertük, kevés szerepet, cselekvést kapott. Így éreztem Nell-lel kapcsolatban is, aki igazán nem került közel hozzám, az ő részéről hiányoztak azok a belső monológok, amik megfoghatóbbá tették volna.
Miért kellett ilyen lezárás? Mintha valami ezo-könyvben olvastam volna. Szerencsétlen választás volt, ami szerintem sokat rontott az egyébként jól felépített történet lecsengésén.
Értékelés:
Koncepció: 3/5
Sztori: 4/5
Karakterek: 4/5
Leírás: 4/5
Írói stílus: 4/5
Ajánlom: 4/5
Erőssége: Jól felépített izgalmas sztori, tele fordulatokkal, színes hangulatos díszletekkel.
Újraolvasnám: NEM
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése