BEZÁRÁS

Mary Higgins Clark: Téged nem lehet elfelejteni

2016. június 13., hétfő
Az a baj a krimivel, mint stílussal, hogy nehéz benne újszerű koncepciókat és történeteket alkotni. Mert a krimi alapja a bűntény, leggyakrabban a gyilkosság, ami - hacsak nem valami roppant csavaros eszű lángelme tökéletes bűntényéről van szó - többnyire mindig ugyanolyan. Valaki meghal, belép a hatóság, megjelenik a bűnüldözés mesteri koponyája, vagy önjelölt, vagy rejtőzködő ásza, és megoldja az ügyet. Agatha Christie gyakorlatilag mindent megírt már a témában, ő és a hozzá hasonló alkotók pedig már minden létező szituációba belehelyezték a krimit, és szinte lehetetlen felérni az ő nagyságukhoz. Na és most jön a vicc: Mary Higgins Clarknak sikerült!

Minden túlzás nélkül mondhatom: a Téged nem lehet elfelejteni fantasztikus élmény! Az írónőnek sikerült egészen páratlan koncepciót teremtenie, mert ugye nem sok gyilkosság oldódik meg filmforgatásnak köszönhetően. A bűnesetet itt nem egy nyomozó, hanem a világ szeme és az amiatt A gyanú árnyékában szereplőire nehezedő teher oldja meg.

Számomra a könyv leghangsúlyosabb eleme a karakterkidolgozás volt. Clark minden kulcsfontosságú szereplőnek bemutatja a múltját, és ez egy nagyon egyedi vonás. Nemcsak azt látjuk, aki az adott szereplő, de azt is, hogyan vált azzá, aki. Megismerjük az okokat is, nemcsak az eredményt. És ez alapján minden karakter hiteles és élő. Csodáltam Laurie-t, ahogy helyt állt a karrierében és az anyaszerepben is az őt ért tragédia után. Bámulatos volt látni az egykori friss diplomások drámáit, mind a magánéletükben, mind a kamerák előtt. Velük együtt tudtam utálni Betsy és Robert Powellt, akik részt vettek életük tönkretételében. Kifejezetten imádtam az ex-zsaru karakterét, minden cselekedetét lelkesen követtem. Egyedül a Kékszeműt nem találtam kellően kidolgozottnak, kicsit gyengének éreztem őt is és az indokait is a gyilkolásra.

Bár nagyok is sok minden történik a könyvben, igazi akció-dús jelenetek csak a regény végén vannak, így a tempója kicsit lassú. Nyilvánvaló, hogy az írónő leginkább a szereplők drámáira és a feszültség-fokozásra helyezte a hangsúlyt. Ez a rész nálam igencsak célba talált, de ettől nem mindenkinek fog tetszeni a könyv. Itt nincsenek igazán nagy kérdések, kézzel fogható bizonyítékok, nincsenek hullák minden sarokban. Csak maga a tény van és az igazság, ami a karakterek személyiségében lapul. Ha ezzel képes vagy azonosulni, garantálom, hogy ezt a regényt valóban nem tudod majd elfelejteni.

Megjegyzés: nem a saját érdememre mondom, de a legtöbb krimiben, amit olvastam, képes voltam magamtól megtalálni a gyilkost. Itt sincs ez másképp, rövid időn belül felismertem, ki a felelős Betsy Powell haláláért. És muszáj megjegyeznem, az én szememben ennek a gyilkosnak sem volt elég az indítéka. Csupán ezért a fél csillag levonás.

Értékelés:

Koncepció: 5/5
Sztori: 4/5
Karakterek: 5/5
Leírás: 5/5
Írói stílus: 5/5

Ajánlom: 5/5





Erőssége: A karakterkidolgozás, a szereplők drámáinak megismerése.

Újraolvasnám: IGEN

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése