Vivien Holloway: Vérvörös horizont

2017. szeptember 11., hétfő
Kezedben a könyv, olvasod és közben megszűnik körülötted a világ. Azaz egy másik világban találod magad, amiben szívesen merülsz el, kalandozol és figyelemmel követed az ottani barátaid életét. Aztán lapoznál még egyet... és nincs tovább! Nincs több lap, nem folytatódik a sztori, elfogytak a betűk. Hé, Wee! Mégis, hogyan... most mi lesz? Ne csináld már! Ennek a csalódásnak a feldolgozásához már külön terápiás csoport kell! A telhetetlen olvasó számon kérő hangvétele ellen pedig nincs mit tenni, ontani tovább a vért és a folytatást.

Juniper, te jó szagú málnaszörp! Gyanús is voltál nekem, ahogy minden bűnödre mentséget találtunk, ahogy megértettük a tetteid mögött rejlő indokokat a Végtelen horizont lapjain. Rettegtem az életedért, mert ebben a farkastörvényekkel teletűzdelt világban nem szívesen küldtelek volna bitófára. Legalábbis addig, amíg meg nem tudom, mi rejlik a lelked mélyén. Most, hogy bepillantást nyerhettem, meg pláne!

Amiért a leginkább csodálom, az a tartása, ahogy megy előre, nem adja fel. Kissé, mintha komolyabb lenne, vagy a Végtelen horizont óta levont egy pár fontos következtetést, ami miatt változott a hozzáállása, de az is lehet, hogy a felszín alá látva egészen mást találtunk, mint amire számítottunk. Juniper kissé lehiggadva szemléli a helyzetet, amibe a Tartaroszt ért támadás után került. Talán a nyakába szakadt felelősség is tehet róla, szinte érezni a súlyát annak a tehernek, amit önként a vállára vett. Nem egyszerű egy kalóz élete, főleg, ha egy egész flottának a léte a tét. De vajon mire jut ezzel a díszes társasággal, hogyan boldogul a megmaradt legénységgel és hogyan sikerül meggyőznie a flotta többi kapitányát az együttműködésről? Na igen, Holloway kisasszony most mosolyoghat magában, mert ő biztosan tudja, mi meg csak reménykedhetünk, hogy a közeljövőben meglep minket egy újabb Juniper-novellával. Vagy éppen egy sebhelyes arcú, kissé bicegő, ámde csibészes mosolyú Pershea kapitánnyal? Aki, ugye, férfi?

UPDATE: Nem, nem férfi. Sol rákérdezett Wee-nél, miután megvitattuk és nem tudtuk eldönteni. Azt válaszolta: nő és nem fog rajta változtatni senki kedvéért. Törődjek bele! Azért szép álom volt! :D

Becky és Nick találkozásának a történetét már nagy vonalakban ismerhettük a Végtelen horizontból, viszont ebből a novellából megtudtuk azt is, hogy vesztette el a Lélekvesztőt a lány. Nick alkudozása Garrahyval és Juniper méltánytalankodása a fejlemények miatt tette színesebbé a sztori egyik kulcsfontosságú mozzanatát. Számomra az is kiderült, amiben nem voltam egészen biztos, hogy az a gazember Garrahy véglegesen meghalt-e vagy csak egy kicsit. Na de erről nem pletykálok, olvassátok el a novellás kötetet!

Értékelés:

Koncepció: 5/5
Sztori: 5/5
Karakterek: 4/5
Leírás: 5/5
Írói stílus: 5/5

Ajánlom: 5/5






Erőssége: Atyám! Az egész úgy, ahogy van, zseniális! Kalózkodásra fel!

Újraolvasnám: IGEN

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése