Végre egy második kötet, amire azt tudom mondani, hogy jobban tetszett, mint az első. Sokan túlbonyolítják a Graceling-sorozat kérdését. Hogy most a Zsarát a második rész-e vagy egy különálló könyv. Hogy lenne különálló könyv, mikor a nevében benne van, hogy a Graceling-sorozat második kötete? Azért, mert a szereplők mások? Miért kell mindig egy megszokott sémát követni? Szerintem az írónő nagyon ügyesen egy picit eltért a megszokottól, de senki se gondolja, hogy ez a rész csak töltelék lenne az első és utolsó kötet között, mert nagyon nem az! Átvezető a harmadik részhez. Talán ez sem egészen igaz. Mutat egy másik világot, ami eltér a Hét Királyságétól, mutat másfajta képességekkel rendelkező lényeket. Lények? És éppen itt van a hangsúly, mert nem nevezhetők embereknek, nem is egészen azok.
Mint mindenkinek, Zsarát szekrényében is van egy csontváz. Az övé éppen a származása. Szörnyeteg. Azaz félig szörnyeteg, félig ember, egy olyan képességgel, amivel tudja befolyásolni mások gondolatait. Gyűlöli a képességét, mert tudja, hogy rossz dolgokra is ugyanúgy lehet használni, mint jóra. Látta már, hogyan lehet vele pusztítani, és ez örökre megsebezte őt.
Kristin Cashore ezt a világot már egy picivel jobban kiszínezte. A királyi udvar leírása lélegzetelállító, a lakóival és a titkaikkal egyaránt. Imádtam a karaktereket, az építészeti csodákat, és a mindenhol ott lappangó titkokat. A szerelmi szál sokkal erősebb, kidolgozottabb és izgalmasabb, mint A garaboncban. Brigan eszméletlen jól eltalált karakter, nem lehet nem szeretni. Egyébként ez a történet majdnem ugyanaz, mint A garabonc. Ugyanaz a sablon, ugyanazok a karakterek, csak más névvel, más díszletben, más történettel, de mégis imádni fogod, mert más. Egy kicsit Csodaország, egy kicsit kifordítottja a Hét Királyságnak, és éppen ez, ami megfog és magával ragad. Van, amikor bűn nélkül lehet ismételni és még élvezhető is. Nincs ez túlbonyolítva, nem kell rémes hangzású neveket megtanulnod, a történelem és a politikai helyzet is egyszerű. Szóval semmi sem szól ellene.
És hát Lekk... Tulajdonképpen, ha nem szerepel a történetben, az sem zavar. De! Tudom, hogy a harmadik rész szempontjából mennyire fontos, hogy ebben a kötetben is találkozunk vele. Tudjátok, ezek a fránya titkok...
Megjegyzés: A borító még mindig fantasztikus!
Értékelés:
Koncepció: 4/5
Karakterek: 5/5
Sztori: 5/5
Leírások: 5/5
Írói stílus: 4/5
Ajánlom: 4/5
Erőssége: A szörnyetegek nincsenek túl komplikálva. A sok-sok titok.
Újraolvasnám: IGEN
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése