Claudia Gabel · Cheryl Klam - Káprázat

A ​Káprázat hamarosan megváltoztatja a világot, amelyben eddig éltél. A kötet egy futurista sorozat lenyűgöző első darabja, amely egy tökéletes virtuális világ ellenállhatatlan vonzásáról szól. A nem is olyan távoli jövőben az ipar, a tömegtermelés és a gyárak sivárrá, szennyezetté teszik a lakóövezeteket. Minden szürke és mocskos. Detroit lakói szinte robotként élik mindennapjaikat. Egy technikai újdonságnak köszönhetően azonban felcsillan a remény, hogy bárki maga mögött hagyja a nyomasztó valóságot. Egy program segítségével beléphet a Káprázat világába, ahol a gyönyörű tájak, új élmények, nyugalom és boldogság várja. Csupán virtuális szemüveget és csuklópántot kell öltenie, hogy hátrahagyhasson mindent, és megtapasztalhassa pár órára a tökéletességet. Mikor azonban vádak érik a programot, hogy függővé tesz és veszélyes, Regan a védelmére kel. Mivel a programot édesapja tervezte, a lány úgy érzi, tartozik apja emlékének azzal, hogy nem hagyja bemocskolni fő művét. De miután a Káprázat magába szippantja, olyan igazságokra jön rá, amelyek választásra kényszerítik szerelem és lojalitás között… Ez az izgalmakkal, titokzatossággal, románccal és új technológiával fűszerezett thriller nem csupán a disztopikus sci-fik rajongóit ejti majd rabul.

***

A virtuális valóság számomra egy erős hívószó, azt gondolom, népszerű téma a disztópikus sci-fi írók körében, mégis kevés figyelmet kap. Talán a legismertebb a Ready Player One, de szeretném megemlíteni az Exodus 2100 és a Végtelen ég alatt című könyveket is, amik zseniálisan mutatják be az apokalipszis-közeli világuk egyik jellegzetes kellékét, annak összes pozitív és negatív hatásával együtt.

Ne becsüld alá az elme erejét. Amit most tapasztalsz, az nagyon is valóságos.

A Káprázat még gyerekcipőben jár, talán ez is az oka annak, hogy túl sokat nem látunk belőle. Első benyomásom az volt, hogy nem nyújt többet, mint egy meditáció, és ahhoz még kütyük sem kellenek. Később már éreztem, hogy valahol félúton járunk a Star Trek holofedélzetéhez, de sajnos nem időzött annyit a történet a Káprázatban, hogy ez kiderüljön. A hangsúly sokkal inkább azon volt, hogy miért nem tökéletes még a program, megjegyzem, ezzel a témával például a Ready Player One is csak érintőlegesen foglalkozott és ott is csak a második részben kap megfelelő figyelmet. Örültem, hogy ezen a vonalon indult el a történet, mert adott egy olyan szempontot is, ami megmozgatja a fantáziát, morális kérdéseket vet fel és táptalajat ad a hatalmasok játszmáinak, az ártatlanok rovására.

A Káprázat Detroitjából kevest látunk, de amit igen, az elkeserítő. Az emberek az utcán oxigénmaszkban járnak a légszennyezettség miatt és olyan, mint természet, lényegében már nincs is. Olajból viszont bőven akad és szinte minden azzal működik, ez egy kicsit hiteltelen volt számomra. Vannak elhagyatott, romos épületek és zsúfolásig telt lakókocsi-parkok, vonatok és felfoghatatlan mozgólépcső-komplexumok. Ötven mozgólépcső, polipkarok módjára elrendezve. Mindenkinek van egy Uni kártyája és azt használják mindenre: ajtó nyitásra, vásárlásra, személyazonosításra, ilyen-olyan jogosultságokra. Ebben a világban lehet jogosultsága egy virtuális valóságnak.

Az egyik csillag kifényesedik; neonsárga, narancsvörös és bíborvörös árnyalatok villannak fel. Életemben nem volt részem ilyen sugárzó gyönyörűségben! Érzem, mekkora energia vibrál a csillag mélyén. Mély sóhajjal veszem tudomásul a köröttem elterülő univerzum valószerűtlen szépségét.

Ami zavaró volt, hogy a középiskolában a korosztályokat tekintve széles a skála, amit nem is tudtam lekövetni. Fura volt, hogy akár 21 évesen is járhat valaki középsuliba, gondolok itt Joshra, vagy épp ellenkezőleg, sokkal hamarabb végezhet és komoly állása lehet az Orexisnél, mint Patricknek.

Apropó, Orexis! Ez az a cég, ami a Káprázatot jegyzi. Itt dolgozik Regan apja, aki jó szándékkal alkotta meg a programot, de ahogy lenni szokott ilyen esetekben, a kapzsiság és a hatalomvágy átveszi az uralmat munkatársai felett. A Káprázat veszélyessé válik a felhasználók számára és aggasztó hírek érkeznek esetekről, hogy többen kómába estek kalandozásaik során. Klasszikus történet, ami ezen a ponton sajnos nagyon is kiszámíthatóvá válik, de olykor mégis hoz olyan fordulatokat, ami vitte előre a történetet.

-Néha várni kell, amíg megvilágosodik a dolgok értelme.

Ha van gyengepontja a könyvnek, az éppen Regan. Enyhén szólva kétdimenziósra sikeredett és bár az ő szemszögéből látjuk a történetet, mégis úgy tűnik, az esetek nagy részében csak szemlélő. Hangoztatja, hogy ki akarja deríteni, mi folyik a Káprázatban, de inkább csak megy mások után. Nekem furcsa volt, hogy olyan kevés tudást szedett fel az apja és a legjobb barátja mellett informatikából, akiknek szinte csak abból állt az életük. Igyekeztem mentegetni magamban a gyásza miatt és az elfogultságáért is, amiért foggal-körömmel védte a Káprázatot és amiért naivan és vakon hitt Patrickben. 

A sok belsőmonológ és gyász miatt helyenként nagyon nehezen gördült a történet, de a végére kapunk egy egészen szép csavart, ami kellően megágyazott a folytatáshoz, és bár azt is szívesen olvasnám, de úgy tűnik, ebből nem lesz semmi. Fájlalom, hogy általában ezekkel a regényekkel így járok, a Végtelen ég alatt és az Exodus 2100 is éppen így lett elkaszálva.

Értékelés:

VR-megszálottaknak és disztópikus kalandozóknak ajánlott olvasmány.

⭐⭐⭐⭐

Tovább olvasok »

P.M. Freestone - Árnyékvirág

Az ​Aramtesh Birodalomban az illatok határoznak meg mindent. Az imák csak megszentelt füst révén jutnak az égbe, az illatszerek nagy becsben tartott státuszszimbólumok. A tizenhét éves Rakelnek hátborzongató tehetség adatott az illatokhoz, de a képességei nem elégségesek, hogy időt vásároljon a haldokló apjának.

Ash császári testőr. Miután nem sikerül lebeszélnie a hercegét egy diplomáciai küldetés teljesítéséről, kötelességtudón

csatlakozik a karavánhoz. A herceg oltalmazása útközben rémálommal ér fel. De még nehezebb megőriznie egy titkot,

amelynek a kitudódása Ash száműzetéséhez vagy kivégzéséhez vezetne. Rakelt és Asht semmi nem köti össze, mígnem füst csalja őket a birodalom legritkább virágának ültetvényére. Nisai, a koronaherceg mérgezés áldozata lett, a virágok lángok martalékává válnak, és a párosra undok bűzként vetül a gyanú árnyéka. A sorsuk azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e együttműködve megfejteniük a talányt, dacolni a veszélyekkel, leküzdeni a saját démonjaikat, és az egymás iránti ébredező vonzalmukat.

***

Ha megtanultam valamit a közelmúltbéli történésekből, akkor azt, hogy akiknek pénzük vagy hatalmuk van, azok szabnak törvényt. Nem számít, tettem-e rosszat, vagy nem, ők döntenek a sorsomról.

Az Aramtesh Birodalom egy olyan világ, amiben minden megvan ahhoz, hogy berántsa az olvasót egy fantasztikus utazásra. Rakel, az egyik főhősünk szemén illetve orrán keresztül kapjuk az első benyomásokat, in medias res zúdítja ránk az információkat, köztük az illatokat, amik elsőre szó szerint és átvitt értelemben is töménynek tűnhetnek. Szinte érezni lehet a sivatag száraz, forró levegőjét, a fűszerek, virágok és Aphorai város bűzét, ahol a főhősök útja találkozik. 

Nem szégyen a bizalmatlanság idegenek iránt.

Rakel és Ash utazását egy ősi recept útmutatása alapján az ellenméreg összetevőinek keresése határozza meg. A kutatás és a gárdisták elől való menekülés során lépésről-lépésre épül fel kettőjük között a bizalom, mesélnek egyre többet magukról, megismerjük múltjukat és titkaikat. Lassacskán közel kerülnek egymáshoz, és kezd kibontakozni közöttük egy nagyon törékeny érzés.

– Vannak a pengén kívül más erőforrások. Remény. Együttérzés. Szeretet. Jóság.

Rakel egy közeli oázisban él az apjával, aki a Rothadás nevű betegségben szenved, ami elemészti a lábát. A lány parfümkészítő szeretne lenni, mert azt reméli, hogy közelebb kerülhetne olyan orvosságok beszerzéséhez, amivel megmenthetné az apját. Kifinomult szaglása felér egy különleges képességgel, emiatt közrangúként a legjobb eséllyel felvételizhetne tanoncnak. Persze, az események keresztülhúzzák számításait és hamar a börtönben találja magát, mint elsőszámú gyanúsított a trónörökös ellen elkövetett gyilkossági kísérlet miatt.

Ash a trónörökös herceg Nisai kísérőjeként érkezik Aphoraiba. Ő a Pajzs, a herceg testőre, akinek dolga, hogy védje Nisai életét, de a mérgekkel szemben ő is tehetetlennek bizonyul. Csakhamar leváltják a haldokló herceg mellől, de hűsége és szeretete Nisai felé arra készteti, hogy megszerezze az ellenszert, amiben Rakel segítségére lesz.

– Nem azt mondtad, hogy mindig van választásunk?

– Van is. De ez egy próbatétel, és szándékomban áll kiállni.

Számomra egészen különleges a koncepció, nem találkoztam még hasonlóval, talán mert az utóbbi időben óvatosan nyúltam a young adult fantasykhez. A kidolgozás viszont a klasszikus vonalat követi, egy biztonságos sablon mentén halad a történetvezetésben, ami miatt fenáll a kiszámíthatóság lehetősége. Rengeteg intrika, árulás, titok övezi az eseményeket, amik mentén szépen halad előre a történet, ha valamit picit bánok, hogy a többi szereplő a váltott szemszög miatt kisebb hangsúlyt kapott, kevesebbet tudni róluk. Misztikus légkör övezi őket, és még most az első kötet után nem tudom megmondani, hogy ez szándékosan van-e így. Kicsit nehézkes az aklimatizáció a környezettel, ezért az első néhány oldalt érdemes egy kicsit lassabb tempóban olvasni, megéri ráfordítani az időt.

Értékelés:

Műkedvelő alkímistáknak és vándorgyógyítóknak erősen ajánlott olvasmány.

⭐⭐⭐⭐⭐

Tovább olvasok »