Örülök, hogy kitartottam és nem hagytam magam félrevezetni és befolyásolni a negatív kritikák miatt.
Ez a könyv is elérte azt, amit kevésnek sikerül: darabjaira törte a szívem. Az elrabolt Kereseth testvérek nehézségei, Cyra és Ryzek tragédiája magával ragadott. Ó igen, Ryzek is csak egy áldozat. Lehet gyűlölni, de nem tudtam. Veronica Roth gondoskodott háttértörténetről és megmagyarázta, miért lett ilyenné ez a Noavek fiú. Lehet vitatkozni, ki az igazi kegyetlen, a Noavek család, Sifa Kereseth, Vas vagy maga az írónő, aki szemérmetlenül áldozza be karaktereit és senkit sem kímél. Nem egy unalmas tündérmese, ahol mindenki pompában él egy fényes palotában; ez a történet egy kegyetlen világot tár elénk, ahol küzdeni kell a túlélésért úgy, hogy mindenkinek meg kell hoznia az áldozatait. Az anyának, a testvérnek és a gyermeknek is. Mindenkinek van vesztesége, de mégis harcolnak tovább, teszik a dolgukat és túl akarják élni.
"– Te szélsőségesen akarod megítélni az embereket. Rossz-e vagy jó, megbízható vagy megbízhatatlan – mondtam. – Megértem. Úgy könnyebb. De az emberek nem ilyenek."
Mennyire nem tökéletes nő ez a Cyra Noavek! Nem szép lány, hiszen árnyak borítják a testét, sötéten örvénylenek rajta félelmet keltve, és a jelek a karján - annyi fenyegető halál. Parányi kis lelke pedig elzárva magas falak mögött, mert retteg attól, hogy bántania kell másokat és saját magát is megsebzi. És mégis van egy fiú, aki meglátja benne a szépséget, megtalálja benne azt, amit szeretni lehet még akkor is, amikor...
"…az, ami most vagyok, nem kell, hogy állandó állapot legyen. Talán megváltozom. Talán most is változom éppen, pusztán azáltal, hogy hiszek abban, hogy képes vagyok rá."
Milyen megpróbáltatás lehetett Akos békés kis gyermeki természetének, hogy meg kellett tanulnia gyilkolni! Élnie a Noavekek között, akik meggyilkolták apját, szolgálni Ryzeket, aki Eijah-ból egy üres, manipulált bábot csinált. Tükörbe néznie minden elkövetett gyilkosság után és felvésni magára a jeleket a halálokét, amik az ő lelkén száradtak. És mégis képes volt szeretni, nem vált vadállattá, tette, amit parancsoltak neki, de ugyanolyan sérült volt legbelül, mint Cyra - és ezen a ponton találkozott a két karakter.
Kedves amatőr írók! Ezt a könyvet úgy kellene olvasni, mint egy tankönyvet. Sokat tanulhatnátok Roth világteremtéséről. Ebben a regényben több különböző világot teremtett, mind jól felépített és egyedi. Szokások, divat, ételek mind aprólékosan kidolgozva, ahogyan azt kell.
Eleinte nekem is zavarók voltak a nyelvtörő kifejezések és nevek, ezeket igazából nem kedvelem a sci-fikben. Talán ez is az oka, hogy egyes olvasók nehezen boldogultak a világ befogadásával. Nehéz volt társítani, hogy melyik leírás, melyik fura névhez tartozik. Amit még zavarónak tartottam, az "áram" és "áramfolyam" elnevezés. Nem tudom, hogy hangzik az eredeti műben, de nekem volt bajom vele, nem voltam képes elfogadni, nevetségesnek találtam. Magamban inkább az "áramlás" szót használtam, és így már jobban el tudtam képzelni azt a kék energiát, amit tiszteltek, és ami különleges képességgel áldott meg néhány szerencsés vagy kevésbé szerencsés szereplőt.
Egyetlen logikátlanság bántott a történetben, még az elején: amikor kihirdetik a sorsokat és veszélybe kerülnek a sorskegyelt gyerekek. Logikus lépés, hogy a szülő azonnal rohan értük az iskolába, hogy biztos helyre vigye őket. Logikátlan, hogy hazaviszi őket, az egyetlen helyre, ahol az ellenség rögtön keresni fogja őket. Ezt másként oldottam volna meg, így nagyon buta volt.
"Nem tudhatod, hogyan fog rád találni a sorsod, és nem tudom én sem. De addig is, bármi lehet belőlünk."
A Beavatott sorozattal ellentétben, most várom a folytatást.
Értékelés:
Koncepció: 5/5
Sztori: 5/5
Karakterek: 5/5
Leírás: 5/5
Írói stílus: 4/5
Ajánlom: 5/5
Erőssége: A sok színes világ megálmodása, felépítése. Kedvemre időzhettem és barangolhattam benne. Sok mindenre rácsodálkoztam és én is tanulhattam belőle!
Újraolvasnám: IGEN
