Ismét egy egyedi és csodálatos világ. Pont, ahogy szeretem! Megint kaptam valami újat, megint tehettem felfedezéseket, megismerhettem egy új világot, és ez a világ nagyon tetszett. Bár ami a világ bemutatását illeti, Amy Ewing helyenként túlzásokba esett, ami nem is lenne annyira vészes, ha magyarázatot adott volna arra, hogy Ékkő házai honnan szerezték be azt a rengeteg követ, amiből a palotáik épültek. Nem tudom, miért kell mindig ilyen apróságokon fennakadnom, de mindig ez történik
A cselekmény miatt sokszor ráncoltam a homlokomat, volt egy-két olyan mozzanat, ami nem tűnt logikusnak, nem győzött meg a hozzáfűzött magyarázat és emiatt hiányérzet maradt bennem. Sokszor éreztem, hogy valami ide még kell, hogy valami miatt nem tökéletes, nem kerek, nem eléggé mély. Lassúnak éreztem a könyv tempóját, főleg a legelején, amikor Violet körülményeit és a családját ismertük meg, de szükséges volt ahhoz, hogy lássuk azt az éles különbséget, ami a város szegényebb részeit és az Ékkőt elválasztja egymástól.
Tetszett a város felépítése, a rétegek elkülönülése, a történelme. Abszolút hitelesnek találtam, elevennek, amit nem nehéz elképzelni. Még a tömegközlekedésről is kaptunk információkat, a katonaságról és néhány alaptörvényről, főként a helyettesek helyzetéről. Végig ott lebeg a levegőben a kimondatlan igazság a helyettesekkel kapcsolatban, amit végig sejtesz, de nem tudod, milyen formában, hogyan valósul meg. Elkezded félteni Violetet.
A romantikus szál egy kis csalódást okozott, de végül meggyőztem magam, hogy Violet ettől lett emberszerű és nem egy túlidealizált szupernő. Egyébként nélküle is remek lenne a sztori. A különleges képességek nem túl erőteljes elemek, nincsenek túlzásba víve, mégis jelen vannak, ahogy megkívánja a műfaj, mégis központi szerepet töltenek be. Próbáltam találgatásokba bocsátkozni velük kapcsolatban, hogy miért van szükség rá és miért nem merült még fel senkiben sem, hogy ezek fegyverként is használhatók, de kivártam, amíg magyarázatot kaptam rájuk - és végül kaptam is.
Amit kevésnek találtam, a Választófejedelem asszony háttértörténete, a tervei, tettei mögötti indokok, mert túl távolinak éreztem és kissé mondvacsináltnak ezt az ellentétet. Mégis érezhető volt a királyi családok közötti ellentét, érezhető, hogy lesznek itt még bonyodalmak.
Volt valakinek olyan érzése Luciennel kapcsolatban, mintha ismerné? Bevallom, nekem Lord Varys jutott róla eszembe. Ne kérdezd, ne kérdezd! A karaktere miatt egy kis kétkedés fogott el, folyton aggódtam, hogy hátha nem is az, akinek hiszem és ugyanez vonatkozik Garnet-ra is. Kedvelem a fickót! Szeretem Lucien találmányait!
Értékelés:
Koncepció: 5/5
Sztori: 4/5
Karakterek: 5/5
Leírás: 5/5
Írói stílus: 4/5
Ajánlom: 4/5
Erőssége: A zene jelenléte a könyvben. Violet játéka a csellón, hogy a lányoknak van valami hétköznapibb tudásuk, tehetségük is. Na és a hangvilla!
Újraolvasnám: IGEN
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése